Reptéri herce-hurca

Igaz, eddig csak a herce rész zajlott le, a komplexum átnevezése sok ismerősömmel folytatott beszélgetésben merült fel, hisz egyrészt a reptértől negyed órára lakom, másrészt az egyetemen nem egy repülős barátom van. Olyan nem volt, aki egyetértett volna a döntéssel, és meg kell mondjam, én sem tartom ideálisnak a kivitelezést, de nem elsősorban az új névvel van bajom.
Ha a névadót nézzük, azért esett szerintem szerencsétlenül a választás Liszt Ferencre, mert a mai napig, ha jól emlékszem, három, de kettő ország biztosan sajátjának tartja: Ausztria és Magyarország. Tudjuk ugyebár, hogy Liszt nem igen tudott magyarul, bár ő saját magát magyarnak vallotta. Ha ezen túl is lépünk, sokan azzal érveltek, hogy a magyar repülés történetének prominens személyei közül kellett volna választani. Ezzel egyet is tudok érteni, meg nem is. Egyet azért, mert elég evidens lenne, hiszen templomot sem nevezünk el sörfőzőről. Viszont arról sem tudok, hogy Kennedy, vagy éppen de Gaulle a repülés úttörői lettek volna. A névadásnál azonban egyáltalán nem másodlagos a hangzás. A Liszt Ferenc név szerintem nagyon könnyed hangzású, ugyanakkor elegáns is, ezért hangalakilag maximálisan illik egy reptérhez.
Praktikus okokból viszont egyértelműen hátrányos volt ez a döntés, azon egyszerű(nek tűnő) ok miatt, hogy az összes létező táblát, amelyen a Ferihegy felirat szerepel, le kell cserélni. Csak a vasútállomáson végigmenve össze lehet számolni vagy 20-at. A híradóban a hivatalos álláspont is az volt, hogy olyan hamarjában hozták a döntést, hogy nem volt idejük belegondolni, ez hány tábla cseréjét fogja jelenteni. Ez persze olyankor nyilván nem lehet szempont, amikor a Lenin körutat kell átnevezni, de ez azért más tészta. (A névadás apropója egyébként a zeneszerző születésének 200. évfordulója.)
A BKV azonban ebben a témában is brillírozott. Eddig is voltak gondok a 200E (reptéri) buszon az utastájékoztatással. Amikor reptéri épület következett, be lett mondva a magyar mellett angolul is, méghozzá elég jó angolsággal, szó se róla. Viszont már ekkor sem használták ki a Volvo buszok egy ilyenkor nagyon hasznos funkcióját (amelyet egyébként annyira ritkán használnak úgy általában, hogy egy csomó budapesti azt sem tudja, van ilyen): ez pedig a külső bemondás. Amikor a busz beáll a reptéren, fontos lenne a repülőből frissen kilépett külföldieket tájékoztatni, hogy ez a busz most a 2-es terminál, vagy a Köki felé viszi őket. Igaz, ki van táblázva, de a külföldiek mindig esetlenebbek. A szép az egészben az, hogy a járatra felvettek külső bemondást is. Egész eddig (jó pár éve jár a 200E jelenlegi formájában) kétszer hallottam, és akkor is csak magyarul (!) szólt a tájékoztató szöveg.
A további szidalmazáshoz már kifogta a BKV a szelet a vitorlámból, mert már változtattak a szövegen, de a reptér névváltoztatása után úgy oldották meg a korrekciót, hogy a reptér új nevét egy (hangja alapján) kb. korombeli srác mondta fel erőltetett angolsággal, és általános iskolás felolvasós hanglejtéssel, és csak magyarul! Azóta úgy változtattak rajta, hogy a magyar reptérnevet ugyanaz a nő mondja be, aki a többi megállót is (aki egyébként nem a szabványos bkv bemondónő), az angolt pedig a srác. Istenem, ha tudná a BKV, hogy negyed annyi bérért tízszer jobb munkát végeznék, amikor fordítaniuk kell valamit... Mindegy, ezt a témát külön bejegyzésben fogom boncolgatni nemsokára.