2013. július 25., csütörtök

Hello BKK: 24. nap

Nagyon jól érzem magam! Ritka, hogy levegő után kapkodva röhögök, de itt naponta előfordul. Még "csak" öt hete vagyok a cégnél (és már csak egy továbbira leszek), de már annyira befurakodtam magam, hogy nem csak ők fognak hiányozni nekem (legalább is nárcizmus nélkül is így látom).
Szakmai ügyek: a baleseti adatok térképre vitele folyamatosan a háttérben futó feladatnak tekinthető, csinálom is, van még holnapra is. Az Igló utca megint előkerült, de most úgy, hogy már a fővárosi tanács rágyalja, és jönnek vissza hozzám az üggyel kapcsolatos kérdések. Igencsak fura érzés... Hisz csak egy kis gyakornok vagyok. Az Astoriához már csak egy helyszínrajz hiányzik, ha megkapom, el tudom készíteni a javasolt forgalmi rend tervezetét, és tudom csatolni a javalsathoz - onnantól leadható. Legépeltem a Dávid Ferenc utcai zebra javaslatát, jóvá is hagyattam, már csak osztályvezetői aláírásra vár. Lócival konzultáltam az ő ügyét illetően, ő pedig segített nekem az Astoriával. Ezen kívül van még egy megnézedő és értékelendő baleseti helyszínem a XIV. kerületben.
A társaság nagyon jó, ilyen környezetben sokkal könnyebb dolgozni. Főleg, hogy az ottlétem hosszához mérten már elég kiterjedtnek mondható a kapcsolati rendszerem: összesen 5 osztályról van több mint 10 külsős ismerősöm, akikkel fordulhatok (és szoktam is fordulni) különböző ügyekben, illetve még külső cégekkel is levelezem. Szóval zajlik az élet a hivatalban. Az irodatechnika viszont még mindig újdonság: a BKK az első környezet, ahol műszaki szempontból kisebbrendűségi komplexusom van: úgy rá tudok csodálkozni egy multifunkcionális hálózati nyomtatóra is, mint egy gyerek.


2013. július 20., szombat

Belegondoltál? - Víznyomás

Mivel a blog törzsolvasói közé egészen sok, nem feltétlenül műszaki gondolkodású ember tartozik, úgy gondoltam, érdekes lehet egy sorozat, amely egészen rövidke kis írásokban fogalmaz meg olyan tényeket, amelyeket az emberek általában csak elfogadnak, nem gondolnak bele a miértbe, vagy a hogyanba.

Ilyen például az, hogy ha kinyitom a vízcsapot, miért folyik a víz. Triviális jelenség, születésünk óta így van, mégsem mindenki gondol bele. A magyarázat nem túl bonyolult: a víznyomás miatt, amely az a nyomás, amellyel a vezetékben lévő víz az elzárt csap golyószelepének feszül folyamatosan. Na de honnan lesz víznyomás? Mert ha fogok egy víztározót, és síkban összekötöm vezetékkel a házammal, ott bizony nem fog víz folyni (na jó, fog, ha a tartály aljára kötöm a vezetéket, de a nyomás messze nem lenne elég, hogy mondjuk a panelházakban több emelet magasra is felnyomja a vizet). Víznyomást a szolgáltatók általában víztornyokkal érnek el (mint amilyen a képen is látható). Többségében UFO alakúak, de vannak szép, klasszikus példányok is, mint amilyen a margitszigeti (amely mellesleg a vízművek logója is). Az érkező, tiszta ivóvizet elektromos szivattyú juttatja fel a torony tetejébe, ahonnan az lezúdul, a víztömeg saját nyomása és a helyzeti energia miatt felgyorsul, és a víznyomócsőbe kerül (ezért olyan nagy baj, ha nyomócső törik el, mint egy éve, nyáron az egyetemnél). Itt meg is jegyezném, hogy nem feltétlenül van szükség víztoronyra nyomás előállításához, hiszen a gellért hegyi víztározóban maga a hegy magassága gondoskodik a helyzetienergia-különbségről.
És ebből következik, hogy ha az áram elmegy (de úgy tartósan, és mindenhol), az olyan alapvető dolgokról is lemondhatunk, mint a víznyomás, hiszen ha nincsen szivattyú, ami feltolja a vizet a toronyba, az nem is tud onnan lezúdulni.

A következő írásban az Elzett stílusú kulcsokról lesz szó. Abba belegondoltál már? :)

2013. július 17., szerda

Hello BKK: 18. nap

Nem, nem raboltak el az ufók, nem is léptem ki, és a blogról sem feledkeztem el, egyszerűen csak nincs semmi olyasmi mostanában, ami az eddigiekhez képest újdonság lenne.
  • megint elmentünk arra a meg nem nevezett helyre baleseti adatokat gyűjteni, tegnap egész nap azt csináltuk, ma pedig elkezdtük térképre vinni. Én összesen 86 balesetet írtam ki, a többiek is kb. ugyanennyit, és ez csak a májusi adag.
  • kaptam egy ügyet: az Astoriánál kell megvizsgálnom az egyik csomóponti ág forgalmi rendjét, mert sok a szabálytalankodó. Azért próbálok minél általánosabban fogalmazni, mert bár semmiféle titoktartást nem írtam alá, ha ne adja az ég, valamelyik ügy körül botrány robbanna ki, és elkezdene érdeklődni a sajtó, nem akarok semmibe forrásként belekeveredni.
  • megint elő akarok venni egy független ügyet is: ma, hogy megint majdnem elütöttek a zebrán itt nálunk, meg akarom nézni a Dávid Ferenc utcai buszmegálló zebráját, nem lehet-e valamit kezdeni vele
  • a kollégák még mindig nagyszerűek, imádok mindenkit ^.^
Ja, és a Deákon sétálgatva tegnap meg kellett állapítanom, hogy a kerékpáros forgalomtechnika nagyon cuki.

2013. július 10., szerda

Hello BKK: 13. nap

Még tegnap Lóci rámbízta az aktuális projektjét (egy sima, folyópályás zebra jelzőlámpássá alakításának tervét), hogy nézzem át, hátha én találok benne valami hibát. Találtam is, de a legszokatlanabb a csomópont programja volt. Ugyanis alap állapotban az összes irány (jármű, gyalogos) pirosban várakozik, és akkor ad zöldet, ha a) infravörös érzékelővel autót lát, vagy b) a gyalogos gombot nyom. Ha pedig lezajlott a forgalom, és megint sehol senki, visszaáll pirosba, és vár. Én ilyennel konkrétan még soha nem találkoztam. Érdekes volt visszafejteni a fázistervét.
Miközben a tervdokumentációt vizsgáltam, odaült a főnök, és mondta, hogy ha én is úgy gondolom, kijelölne az alosztály képviselőjévé a következő ügyben: meg kell vizsgálnia több BKK-s szakterületnek (alosztálynak) is, hogyan lehetne elegánsabban elhelyezni a BKV buszokon a másodlagos menettáblákat (pl "villamospótló", "felszállás az első ajtón", stb). A feladat pedig bizony az lesz, hogy ki kell szállni valamelyik buszgarázsba, és az utolsó porszemig teljesen kivizsgálni a helyzetet minden busztípusra, és az összes javaslatot prezentálni később. Próbáltam viszonylag póker arccal közölni, hogy persze, szívesen vállalom a feladatot.
Később pedig érkezett egy olyan kérdés az alosztályhoz, hogy hogyan lehetne egyszerűsíteni és ésszerűsíteni a KRESZ-táblákat. Erről a témáról pedig azt kell tudni, hogy konkrétan a diplomatémám magja. Szóval a mai nap is lehetőségekben termékeny volt.
Délután terepre mentem, és megnéztem a hátralévő 11 iskolám közül egyet. Eredetileg kettőt néztem volna, de az 52-es villamos minden görbe, továbbá minden egyenes fánál is megáll, szóval azzal az eggyel elment az idő. Ha nem említettem volna: meg kell vizsgálni Budapest összes "gyerekintézményének" környezetét atekintetben, hogy szükséges-e előírni 30 km/h-s korlátozást az épületek előtt (a "gyermekek" veszély táblán felül).

2013. július 5., péntek

Hello BKK: 10. nap

Reggel kijavítottam az Igló utca forgalombiztonsági javaslatát a főnök módosításainak megfelelően, és miután jóváhagyta, Gabival iktattuk, és leadtuk a divízióvezetőnek. És végtelenül furcsa volt látni egy (végülis) hivatalos iratot, amelynek a tetején ott díszeleg a nevem, mint ügyvivő, BKK-s pecsét, és amelyre több osztályvezető aláírása is rákerül. Meg persze amelynek hatására valahol egy táblagyárban egy munkát (remélhetőleg) elkészít egy táblát, egy brigád pedig kiviszi, és fölszereli. És mindezt azért, mert én úgy írtam elő. Könnyű lenne elszállni az ilyesféle hatalomtól is. :D
Később kimentünk Lacival a Tartsay csomópontba utóellenőrzésre, megnézni, hogyan érvényesítették a múlt héten kért módosításokat. Nem volt tökéletes, van még javítani való. Ebéd után befejeztem a baleseti adatok térképre rögzítését, és megmutattam a főnöknek a kedvenc jelzőlámpámat, amelyre nagyjából 37 másodperc alatt javasolt megoldást, amely - hazafelé leellenőriztem - valóban működik is. Szóval majd levélben tájékoztatjuk arról azt, akit kell. És már olvasói megkeresésem is volt, azt az ügyet is betettem a foglalkozandó ügyek mappájába. Szóval munka, az van, csak még mindig nem áll rendelkezésemre minden eszköz, hogy ezeket hatékonyan tudjam intézni.
Ami az irodát illeti: kaptam egy kukát! Éjszaka arra járhatott a kukamanó, mert azt vettem észre, hogy az én asztalom alatt is van egy, és nem hiányzik egyik szomszédostól sem. Szóval már szinte teljesen magaménak érzem a kis vackom. És még a gép háttérképét is saját képre cseréltem.
Ja, és még egy tanulság: ezek szerint péntekenként csak kb 2-ig szokás dolgozni, mivel fél háromkor nagyjából mindenki elpucolt. Hát engem sem kellett sokáig győzködni.


2013. július 3., szerda

Hello BKK: 8. nap

Ma reggel egy meg nem nevezett helyen kezdtünk testületileg (szakterületileg). Adatgyűjtési napot tartottunk, baleseti esetek adatait gyűjtöttük, hogy azt később térképen, kronologikusan ábrázolhassuk (ez lenne a szakterület legfontosabb tevénekysége, a balesetiok-kutatás). A munka viszonylag monoton volt, 46 baleseti esetet vettem nyilvántartásba (az oldschool módszerrel: papírra, tollal), utána viszont cserben kellett hagynom a többieket, mert 12:45-kor indulnom kellett a KKD-val helyszíni bejárásra (mely körútnak része volt az örökbe fogadott, problémás csomópontom is). Céges kocsival mentünk, szóval a szemem jópár brill értékével csillogott. Velünk tartott egy BKK Közutas munkatárs a Szabó Ervin térről, aki nagy szakértelemmel rendelkezik az UME (Útügyi Műszaki Előírás) terén. Elég sokat tanultam tőle. Az Igló utcával zárult a bejárások sorozata, ahol legalább egy órát elidőztünk. Készítettem további képeket (az előző alkalommal elmulasztott részletekről, illetve a nem elég részletesen felmért helyekről jobbakat). Sok olyan dologról is megtudtam, hogy már a KKD is kérvényezte, amit én magamtól kifogásoltam, illetve más tekintetben is módosult az állás, szóval a holnap nagyjából teljesen újraírom a forgalombiztonsági javaslatomat. Továbbá egyeztetni kell még a kivitelezővel a csomópont távlati terveit illetően.
Úgy hangzik, mintha már elég mély vízben úszkálnék? Hát, igen. Ezek nem tipikus gyakornoki feladatok. De sikerült beleültetnem magam egy olyan hónapok óta húzódó ügybe, amelybe már több szakembernek beletört a bicskája. Nem is én fogom megváltani a világot, az én feladatom, hogy biztonságossá tegyem a jelen állapotot. Egyébként a bejárás során egy teljesen önálló ötletemet sikerült keresztül vinni, illetve két másik felvetésemre találtunk közösen megoldást. Még mindig jó érzés, hogy ér valamit a szavam a "nagyok" közt.

Hello BKK: 7. nap

Rögtön, mikor beértem reggel, Laci azzal fogadott, hogy kettőkor megyünk helyszíni bejárásra Kőbányára egy építendő középsziget ügyében. Ezt már szeretem! Inkább állok az út mellett, mint ülök az asztal mögött. 
Mivel már email címem is van, én is részesülök minden jóból, ami az osztályon belüli kommunikációban zajlik, így például végre én is elolvashattam az előző napi fődiszpécseri jelentést. Amely nem más, mint a BKV-s, illetve budapesti közúti események rövid válogatása, járműkiadási statisztikák, stb. Utána ebédig nem igen tudtam előremozdulni egyik ügyemmel sem, így jobb híjján régi forgalombiztonsági javaslatokat böngésztem a közös szerveren, hogy addig is tanuljak belőlük.
Ebédre megint kiültünk a Kerékhez (Erzsébet téri óriáskerék) ifjú kollégámmal, és figyeltük, milyen ötletes módon van átadva a forgómozgás a kerékszerkezetre. Illetve felvetettem, mi lenne, ha volna egy Forgalomveszélyességi osztály, amely gonosz ikertestvérünkként folyton ellenünk dolgozna. Aztán Lóci vizionálta, ahogy 58-as villáskulccsal a hónunk alatt, gonosz mosollyal kocogunk el az óriáskeréktől, ahol előzőleg meglazítottunk több csavart. :D
Ebéd után útnak indultunk Lacival, és a KKD egy munkatársával a korábban említett helyszínre. Fél óra villamosozás után oda is értünk, ahol csatlakozott még egy önkormányzati munkatárs, a tervező két mérnöke, illetve még ketten a BKK Közúttól. Gyorsan megvitattuk, hogy két lehetőség van a középsziget kialakítására, majd mindenki ment, amerre látott. Én visszamentem az irodába, mert bár 4-re értem vissza, találkozóm volt 5-kor a Keréknél, szóval addig is kellett lennem valahol.
Később egyébként a Margitszigeti Szabadtéri Színpad átadójára látogattam ki, és a frissen átadott zenélő szökőkutat is megnéztük. Jó nap volt.

2013. július 1., hétfő

Hello BKK: 6. nap

Reggel leszaladtam az IT-re, és rákérdeztem, mi van az ügyemmel, mire ők megnyugtattak, hogy amint beér az accountokkal foglalkozó kolléga, megcsinálják a felhasználói fiókom. Utána még egyszer utoljára átnéztem az eddig megállapítottakat a problémás csomópontommal kapcsolatban, majd egy sajátos jelöléstechnikai ötlettel lementem a KKD (Közúti Közlekedési Divízió, ők a nagy forgalomtechnikusok) egyik nagy szaki mérnökéhez, hogy mondja meg, jó-e, amit megálmodtam. Azt mondta, hogy nem, de igen hasonló dolgot el lehet érni egyébként létező rajztechnikai elemekkel, szóval végülis sikernek könyveltem el. Mellesleg odahozta a csomópontért felelős illetékest is, akivel megegyeztünk, hogy helyszíni bejárást tartunk holnap (céges kocsival! *.*). Illetve kinyomtatott nekem egy tárgyalási jegyzőkönyvet, amelyből megtudtam néhány dolgot az üggyel kapcsolatban, és jól is jött, mivel a bírálatot több ponton is megváltoztatta. Aztán a főnök elé tártam az észrevételeim, majd egy jó fél órás diskurzusba merültünk a lehetséges megoldásokat illetően (igazi szakmai eszmecsere volt, még mindig gyönyörködtet az ilyesmi :"). Miután megbeszéltünk mindent, befutott az IT egyik munkatársa, és örömmel újságolta, hogy kész a fiókom. Felállítottuk pár perc alatt a gépem, céges email címet is kaptam, és már tudtam is dolgozni (volna, ha hozzáférést is adtak volna az alosztály közös szerveréhez. Szóval azt még el kell intézni, de legalább internet meg Word volt már). Legépeltem életem első forgalombiztonsági javaslatát (adott hely/helyzet forgalombiztonsági felülvizsgálata, minden kritika leírva, képekkel illusztrálva, megoldási javaslatokkal kísérve). 4 oldal lett, ha jól emlékszem, csomószor átgondoltam még, aztán odaadtam a főnöknek korrekcióra. De a bejárásig eleve nem lehet még megírni a véglegeset. 
Az ebédet fiatal kollégámmal költöttük el az Erzsébet téren, az óriáskerék szabályozástechnikáját taglalva. Nem jutottunk konszenzusra, mindenesetre biztosan érdekes, hogyan oldják meg a kabinkörök számlálását. Illetve az is csak ma tűnt fel, hogy a forgás gumiabroncsos kontaktusú dörzskerékkel van átadva a kerékre a merevítő háromszögkeret egyik (meg lehet, hogy a másik) szárán (is).
Később telefonált a területi illetékes a KKD-ról, hogy a bejárást áttennék szerdára, pont akkorra, amikor az alosztállyal közös adatgyűjtésre vagyunk hivatalosak egy külső helyszínre. Szóval úgy egyeztem meg az illetékessel, hogy megyek velük bejárni, és a jövő heti (következő) adatgyűjtésre megyek el, de fiatal kolléganőm szerint ennek a főnök nem fog örülni. Szóval majd megbeszélem vele, melyik verzió legyen.