Nyuszi, hopp!

Az elmúlt időszakban sok kis bejegyzés körvonalazódott meg a fejemnek belső felén, viszont egyiket sem ítéltem meg elég tartalmasnak ahhoz, hogy önálló postként kikerülhessenek, de egy mai felfedezésem átvitte azt a küszöbértéket, amelytől tök mindegy, milyen rövid, írni fogok róla. :D És akkor már mellé csapok egy másádoikat is. Előbb a régebbi: szerda reggel, miközben épp a (már megint) hosszúra nyúló laborismertetést hallgattuk, Kernya Gyuri, rendszeres olvasónk (hú, de nagyblogosan hangzik :D), és elektro mérőpartnerem felhívta a figyelmem az ablakon keresztül elénk táruló érdekes látványra: aszfaltozzák a már hosszú évek óta lezárt rakpartszakaszt a Műegyetem rakparton (a K épület előtt). A metróval még biztos nem végeztek, sőt, az állomással sem, szóval kicsit szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy újra megindulna a forgalom azon a részen, inkább csak építkezési felvonulási terület lesz (vagy nem).

A másik felfedezést ma tettem, miközben egy 412-es fülkeajtaját támasztottam (igen, néha engedek a közlekedésfan énemnek, és leállok bratyizni a sofőr haverommal). A gombokat nézegetve megláttam egy olyat, amelyiknél nem hittem a szememnek. Kétállású billenőkapcsoló, a jelzésképe pedig egy ugró nyuszi. :D Később a sofőr elmondta (és demonstrálta is), hogy a gomb nem tesz mást, mint megmondja az automataváltónak, hogy később váltson, jobban húzza ki a sebességeket, így lehet pl tartós hegymenetben menni anélkül, hogy a 2-est, vagy 1-est kéne váltani a gombsoron. Szóval ez a sportgomb, a busznitró, ettől ugrik a busz, mint a nyuszi... :D Ettől még mindig kész vagyok. Ikarus foreva.