Mindegy, lassú emberek mögött andalgás és gyors tempózás váltogatásával odaértem a Müllerbe, ahol már idegesítően sok ember kezében volt labda. Az egyiket végül megszólítottam, hogy honnan szerezte, és ekkor tudtam meg, hogy már.... :(.... elfogyott. Így gondoltam, legalább vödröm legyen, irányba vettem az Obit, amely megint az átellenes végben volt. A Müller alsó szintjére vezető mozgólépcsők körül az elválasztó padló oldalát tükrökkel borították, így amikor az ember ereszkedik le, egy pillanatra erőt vesz rajta a vertigo: azt sem tudja, hol van. De impozáns, az kétségtelen.
Az Obiig eljutni sem volt leányabb álom, mint az ellenkező irány, ahol pedig megtudtam, hogy vödröt csak az kap, aki vásárol. Kicsit leeresztve mentem be (mert amúgy is meg akartam nézni pár dolgot), és el kell ismernem: a marketingosztály nem tétlenkedik! Amíg benn voltam, kb. öt percenként szólalt meg a szépen, modulárisan előre felvett bemondás, hogy "Az XY pénztárnál újabb szerencsés vásárló örülhet, mert visszakapta a vásárlása árát." Ez persze ösztönzi a MAGYAR embert, hogy vegyen bármit, hátha. A vérszemre hajlamosabbat pedig arra, hogy vegyen sok bármit. A másik marketingfogás, amely soha eszembe nem jutott volna (kép a facebook oldalon, link alul): a két szintet összekötő, hegymenetben közlekedő mozgójárda melletti kb. 30 centis sávon az apróáruk végig ki voltak téve, mint a Tescoban a pénztárnál, hogy a vásárló akkor is vásároljon, amikor épp szinteket vált. Az ötlet marketing szempontból zseniális, viszont nem magyar-kompatibilis: valaki meglát valamit, felveszi, megnézegeti, eldöntni,
Ha a dizájnt kéne jellemeznem: a beltér mind tervezésében, mind anyag- és színválasztásában emlékeztet az Allee és az Aréna világos sémájára. Vannak szerencsétlenül üresen kongó folyosórészek, amelyek később sem tudom, mitől népesülnének be, de a többi téren sikerült megütni az átlag plázaszínvonalat. Kívülről viszont suta, zaklatott, szinte ronda. Itt egy ablak, ott egy rács, itt vakolt, ott téglás. Mintha bedobták volna a Westendet egy turmixgépbe. Ami pedig a félkész jóslataimat illeti: nem mondanám, hogy tévedtem. Az Obiba átvezető folyoón például nyitva lógtak az álmennyezet panelei, a Tesco alatti mozgójárda mellett az ablakok oszlopain még fenn volt a védőfólia, sok bolt még kiadatlan, sok még beépítetlen, de nem is ez a gond, hanem a pláza környéke. A felüljárók továbbra is botrányosan kaotikusak, félkész ajtók, félkész padlók, nem működő mozgólépcsők mindenhol... Pont, mint tegnap. Nem, mintha számítottam volna rá, hogy egy nap alatt készre építik, csak továbbra sem tartom szerencsésnek, hogy úgy nyissanak meg egy plázát, hogy labirintuson keresztül lehet csak megközelíteni. De nyilván nem volt más választásuk: nem akartak kötbért fizetni a már kiadott, és berendezett boltoknak.
Képes beszámoló a facebook oldalon.
Teljesen jól leírtad, hasonló tapasztalataim vannak nekem is.
VálaszTörlésMost akkor lett obis vödör,vagy lufi vagy valami? :D
VálaszTörlés