2012. november 5., hétfő

MOCSKOS a Köki

Finomkodásnak helye nincs, valóban szinte úszik a mocsokban a szinte pontosan egy éve átadott buszpályaudvar. Pedig az az érzésem, hogy ezt némi körültekintéssel, és bölcsebb anyagválasztással el lehetett volna kerülni.
Az ember olyan, amilyen, ehhez lehetett volna időnk hozzászokni az elmúlt párezer évben. Ha a buszon az üléssel szemben lábmagasságban egy térelválasztó rúd van, oda fel fogja tenni a lábát. Le se fessük azt az elemet, hanem borítsuk gumival, vagy hagyjuk krómozottan. Ha buszpályaudvart építünk, a falat vagy vonjuk be mosható anyaggal, vagy (az ég szerelmére), fessük sötétre. A Köki tervezői azonban láthatóan struccpolitikát folytatva idealizált emberekkel számoltak, azokra méreteztek, aztán csodálkoznak, hogy az új komplexum egy évesen már rusnyább, mint elődje, annak több évtizedével. Pedig ha építenek egy lépcsőt, aztán amellé egy buszmegállót, ahol emberek fognak várakozni... azok nekivetik hátukat a lépcsőnek, éééés... felteszik a lábuk a falra. Az eredmény az első képen látható. Aztán ott van az a borzalmasan odahevenyészett ülőcucc, amely a város legnagyobb hamutáljához van csatolva (mert abban a "virágládában" soha nem nőtt semmi!). Görbe, szerencsétlen, aszimetrikus, stílusidegen, túl széles, felének nincs is háttámlája. A viakolor (mert, hogy a teljes buszpályaudvar azzal van kirakva) tiszta olaj az első napok óta. Miért nem öntötték ki csikorgós parkolóházi betonnal? A kukák alatt fél éves ragadós folt, a világos szürke padlón és a lépcsőkön (színválasztás!!!) kiöntött italok nyoma, firkák a falon (megint visszavág a moshatatlanság). 
Nem is sorolom tovább, borzalmasan lehangoló lett a hely. És ez elég balga taktika a Köki Terminál részéről, ugyanis a pályaudvar fizikailag a komplexumuk része, mondhatni, annak előszobája. Ennyire ne érdekelné őket, hogy milyen borzalmas állapotba került? Lehetett olvasni a Bkv figyelőn arról is, hogy vita folyt, ki takarítsa a komplexumot: a Bkv, vagy a Terminál. Végül senki nem takarította, és lecsúszott mai állapotára. Mégpedig ha egy hely egyszer elzüllik, azt már szinte lehetetlen visszaemelni a tisztaságba.
 De nézzük a tágabb környezetet! A figyelő (azt hiszem) már erről is cikkezett: a parkosításról egyszerűen elfeledkeztek. A Sibrik úti felüljáró alatti részen például a padkák, a csatornafedelek már mind meg vannak emelve (egyértelműen odaképzelhető a domboldal köréjük), viszont friss földdel feltölteni és fűmaggal bevetni már elfelejtették.  De ugyanígy a gyorsforgalmit a pályaudvartól elválasztó szalagkorlát alatti részen is méteres gaz nő, mondjuk fagyalbokrok helyett. Az út másik felén, a metró felé pedig az építkezéskor kidöntött reklámtáblák még mindig ott rozsdásodnak. Mintha a Terminál felhúzta volna a plázát, és miután már dőlni kezdett a lé, elfeledkezett volna minden másról. Vagy pont, hogy nem dőlt a lé, és már nem engedhették meg maguknak ezt a luxust. Na de miért nem koppint az orrára a főváros? Hiszen felé vállalta ezeket a kötelezettségeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése