Szemfülesebbek észrevehetik, hogy valamennyire érintettük már ezt a témát ebben a bejegyzésben, de ott csak konkrétan a Combino rendszeréről volt szó.
Szóval mi is az engedélyezés?
Az engedélyezés egy olyan funkció, amely a vasúti és a közúti közlekedésben mára szinte már monopol technológiává nőtte ki magát, a járművezető dolgát hivatott megkönnyíteni. A filozófia alapja, hogy a járművezetőnek a megállóban tartózködás alatt minél kevesebb dolga legyen: az ajtók működtetésének terhét a jármű leveszi a válláról.
Mi a folyamat menete?
A vasúton (Combino, felújított BHV vagonok) is nagyjából ugyanez, de a közútra jobban rááll a kezem, így vegyünk egy modernebb városi buszt példának: a sofőr lehúzódik az autóbuszöbölbe / beáll a megállóba, ajtófékkel rögzíti a járművet (a legtöbb városi busz már okos, és nem enged akármit csinálni, tipikusan például nem lehet ajtót működtetni, amíg nincs rögzítve a busz), majd megnyomja az engedélyező gombot, ezzel engedélyezve az autóbusznak, hogy az saját maga kezelje az ajtóműködtetési igényeket. Miután az utascsere megtörtént, és minden ajtó visszajelentette magáról, hogy bezáródott, a sofőr feloldja a kerekek rögzítését, és már mehet is a következő megállóba.
Honnan tudja a busz, mit kell csinálni?
Amint megkapta az engedélyt az ajtók kezelésére, megnézi, mely ajtóknál van rá igény (hol nyomták meg az utastéri, vagy a külső jelzőt). Busza válogatja, hogy melyik hogy nézi: a Combino például csak az engedélyezés után vizsgál, az Ikarus 400-asok viszont azt is megjegyzik, ha valaki engedélyezés előtt, még a mozgó buszon nyomott kívülről gombot. Ahol van, ott alap esetben csak kinyitja az ajtót, az utascsere végén pedig a sofőr egybe zárja be mind, intelligensebb járművek esetében viszont a zárás is automatikus. Ha így van, visszanyitási automatizmust is kell tenni az ajtóba, ha esetleg közé szorulna valaki.
Ha minden rendben működik, amíg az engedélyezés él, minden ajtó végig figyeli, nem történik-e jelzés. Viszont nem mindig van minden rendben, erről is írtunk már.
Ennyi?
Nem. Gyakori például még az ilyen modernebb buszoknál, hogy az utastájékoztatást is rákötik az ajtók állapotát figyelő rendszerre. A BKV által alkalmazott Vultron és Fok-Gyem rendszerek (ezekre vannak rákötve a buszok digitális kijelzői, ezekből beszél a BKV-s néni) is ajtózárás után automatikusan állomást léptetnek. Ezért van az, hogy amikor a sofőr megvár valakit, és újra kinyitja az ajtót, a busz már mondja a következő megálló nevét. Ezen felül még sok dologgal lehet bővíteni, például utasszámlálás is végezhető ajtónként.
És akkor egy kis kiegészítés
A BKV több vonalán is bevezette az elsőajtós rendszert (itt olvasható), amely viszont nem mindig fér meg az engedélyezős rendszerű autóbuszokkal. A 193-ason például mindennapi eset, hogy a sofőr a megállóba állva csak az első ajtót nyitja ki (direkt paranccsal, nem engedélyezéssel), majd amikor az utasok már felsorakoztak, akkor engedélyez csak. De van, hogy ez utóbbit elfelejti, és úgy kényszerülnek előrekiabálni a leszállni kívánó utasok. Ezért van olyan sofőr is, akit nem érdekel az egész, ugyanúgy közlekedik, mint a sima vonalakon. Bizony, ilyenekre is figyelni kéne reformok bevezetésekor...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése