Június 10-én a BME és az újbudai önkormányzat közös szervezésében került megrendezésre a BME önkéntes nap, amelynek - lássuk be - a marketingje sokkal csábítóbb volt, mint a real deal maga. A gyülekező reggel 8-kor volt a Goldmann téren, Tomival megbeszéltük, hogy jó lenne korábban ott lenni, hogy a jó csapatok még ne teljenek fel (értsd: nem szemétszedő csapat). Oda is értünk kb. nyolcra, és semmiről nem késtünk le, mert még mindenki nagyban gyülekezett.Amikor megnyílt a regisztráció, amely 3 állásnál folyt a fedett részen felvert sörpadokon, -asztalokon, mindenki odatódult. 20 perc után minket is beregisztráltak, még felénk fordított monitor is volt, amelyen leellenőrizhettük az adataink helyességét. A szervezőknek megafonja is volt, ez azonban csak azután került elő, miután már szükség lett volna rá.
A regisztráció után hamar megtudtuk, hogy a kiírással ellentétben parkosítás (ami érdekelt volna) egyáltalán nem lesz, az a (szerintem 1 db) festő csapat pedig már betelt. Szóval maradt a szemétszedés, és még mindig járhattunk volna rosszabbul, mert volt, aki a Móricz téri gombát ment ganajozni (hajléktalanokkal együtt).
Kaptunk kesztyűt (egyet), kukás zsákot, és pólót (első BME-s pólóm), majd elindultunk szemétteleníteni az Egyetemváros nevű városrészt (Budafoki, Bartók, és környéke). Eleinte a szorgalmasabbak minden csikk, és kupak után lehajoltak, de később láttuk, hogy ez reménytelen, sziszifuszi munka.
Erről az egészről nem is a szervezés miatt írok, nem volt azzal gond (bár pont a Műhely, a legfőbb propagáló írta korábban, hogy az önkénteseket nem szabad becsapni, ha már idejüket, és erőforrásaikat áldozzák), és nem is az élmények miatt, mert azok meg nem voltak (ha nem számoljuk, hogy láttuk a BK egyik utcajelenetének forgatását a Bartókon, 2. képen a háttérben), hanem a tanulság miatt. A Közhír májusi számában (23. oldal) pont arról írtam, hogy mindenkinek csak egy kicsit kéne tenni, és minden megváltozna, viszont a jelenlegi "ha más sem, én sem" ho
zzáállás mellett akik tesznek is valamit, hamar elkeserednek. Most mi voltunk, akik tettek is valamit, és elkeseredtünk. Én legalábbis biztosan, mert tudtam, hogy egyrészt egy hét múlta ugyanúgy fog kinézni minden, mint mielőtt ott jártunk volna, másrészt pedig a változtatás is marginális/nulla volt, melyet eszközöltünk. A nap végére összegyűjtöttünk pár zsák szemetet, de valljuk már be: ezek meddő próbálkozások. Jót tesznek a PR-nak, meg kicsit lazább napjuk lett a kerületi FKF-eseknek, de semmi többre nem jók. Az igazi változást a fejekben kell elérni... és gyorsan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése