Két éve ilyenkor, március 31-én éjszaka, - pont ezen a laptopon, amelyen e sorokat is gépelem - született meg két blogszolgáltatónál is a Végzet Mérnökei blog (végül a Blogger győzött, mivel a blog.hu alkotói felülete kevesebb mint borzalmas). A név eredetét tavaly már felfedtem, de azóta sok új taggal bővültünk, így aki még nem tudná, itt fény derül a nagy nagy titokra.
Mivel a blog az első pillanattól kezdve szervesen össze van fűzve a Facebook-kal, statisztikák egész garmadája áll rendelkezésemre, mégis kevésszer nézek rájuk. Ha még azt is hozzávesszük, hogy valószínűleg nekem van a legszégyellősebb olvasóközönségem az interneten, néha arról is elfeledkezem, hogy egyáltalán vannak emberek, akik várják az írásaimat. Na de akkor most nézzük az eddigi termést.
A legforgalmasabb hónap 2010 októbere volt, amikor összesen 2818-an voltak kíváncsiak a blogra (és nem, ebben nincsenek benne az én megtekintéseim, ugyanúgy, ahogy a többi adatban sem, ezeket külön szűröm). Ez az adat mondjuk azért egészen mulatságos, mert a blog 2011 március 31-én született, szóval akkor valaki elrontott valamit. De ha feltesszük, hogy 2011 októbert akart mondani, abban az időszakban foglalkoztam intenzíven az épülő Köki Terminállal (ez a téma később is vissza fog köszönni), de akkor írtam azt a bejegyzést is, amely a BKV figyelőn is megjelent, és ennek hatására a BKV napokon belül (!) orvosolta a problémát.
Az olvaósközönségem - nem meglepő módon - jellemzően a 18-24 éves korosztály. Ezen belül is a srácok vannak többségben, ki gondolta volna. Ez az adat egyébként a Facebook oldalról származik. Vitathatatlan többségben budapesti magyarok látogatják a Facebook oldalt, bár sok helyről van egy-egy látogató, a teljes lista nem fért ki (lusta voltam összerakosgatni paintben), de azért így is főleg Európán belül maradunk.
A forgalom legnagyobb része a Facebook oldalról származik, és hiszem is, hogy sikeres blogot csak a közösségi médiával integrálva lehet üzemeltetni. Ugyanis ha a kedves olvasónak egyszer elnyerem a kegyeit valamelyik poszttal, és felvesz a news feed-jébe, utána akkor is bele-belekukkant a tartalomba, ha épp nem arról írok, amiért feliratkozott. Plusz így nincs az, hogy az olvasók elpártolnak a blogtól, ha sokáig nincs tartalom, mert eleve nem kell naponta idejárni, és nézni, hogy frissült-e. Ha meg frissül, rögtön feltűnik a falukon is.
Ha a keresési kulcsszavakat nézzük, kicsit betekintést nyerhetünk a külső forgalom forrásába. A legtöbben mondjuk úgy tűnik, célirányosan keresik a blogot a google-ról ((a) végzet mérnökei), a harmadik legnépszerűbb keresőkifejezés azonban még mindig a Köki Terminál, pedig elég régen volt róla utoljára szó. Utána Solaris trolibusz, légvédelmi sziréna, és valamiért a BME F épületblokkja, azon belül is az F229. Érdekes terem, az egyetlen az egyetemen, amelynek karzata van, ettől függetlenül nem értem az érdeklődést iránta, főleg internetes keresésben.
Ha a bejegyzéseket nézzük, a legtöbben a Köki Terminálról írt félidei jelentésre voltak kíváncsiak, második legtöbben pedig Zsiga, elhunyt kartársam gyászjeletését nézték meg. A harmadik legnépszerűbb a tavalyi polgári védelmi gyakorlat ismertetője volt, és utána jön az ok, amiért állandó rovattá tettem a közlekedési kisokost: meglepő népszerűségnek örvend azóta is a metró automatikus irányítását taglaló bejegyzés.
A legtöbben még mindig Firefox-ot használtok (használunk), hiszen ha már róka, akkor lángoljon is. De egyre több a krómbevonatú bönséző is, és úgy tűnik, van, aki még mindig Internet Explorert használ (bár az új marketingstratégiájuk egész jó).
Az oprendszereket illetően nem meglepő a Windows lealázó fölénye, mert bármennyire is érdekes, a számítástechnikában is sokat számít az, ki volt először. Utána viszont az apple fanboyok és fangirlek a másodikok, harmadikként pedig telefonról kuksoltok a legtöbben. Linux után még egy kis Apple, utána a hipsterebb rendszerek.
Végül pedig a Google összesítése a különböző nemzetiségű forgalmakról: második leggyakrabban az USÁból jönnek nézelődni, gondolom, téves keresések révén, hiszen mégis csak az a legnetesebb társadalom. Aztán jönnek az oroszok, angolok, németek, románok (?), lengyelek, izraeliek (??). Azért kérdőjelezek néha, mert a többi helyen van ismerősöm, de Romániában, Izraelben, Franciaországban és Ukrajnában senkiről nem tudok, akit érdekelhetne a blog. Dehát ez legyen a legnagyobb baj: A Végzet Mérnökei mindig, mindenki előtt nyitva áll, akit érdekel a világ egy közlekedésmérnök-palánta szemével. Szóval boldog második születésnapot ennek az érdekes, de eddig sikeres kísérletnek, jövőre találkozunk ugyanitt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése