2012. február 29., szerda

Korlátaink (Biztonsági eszközök I.)

(Jól néznénk ki, ha ezen a négy évente előforduló napon nem blogolnék, höhö.)
December 22-én arra lettem figyelmes, hogy a buszmegálló melletti szalagkorlát végeire pontyfarkakat szereltek. Persze nem szó szerint: mint nemrég megtudtam, ez a szakmai neve ennek az elemnek (1. kép), amely meggátolja, hogy a szalagkorlát kardként nyársalja fel az autót, ha az nekiütközne szemből. Ekkor kezdtem a szalagkorlátokon gondolkodni. Pontosabban azon, hogy milyen kevésszer van rájuk szükség. Ez pedig általánosságban elgondolkodtatott a biztonsági eszközökről alkotott képünkön. Na, de egyelőre maradjunk a korlátoknál.
Szalagkorlátot oda telepítenek autóút mellé, ahol a kisodródásnak, pálya elhagyásának esélye nagyobb, vagy az esetleges baleset nagy kárt okozna, emberéletet veszélyeztetne (legalábbis a szakmai agyammal végiggondolva, mert három év alatt nem sikerült még ilyet tanítaniuk nekem). Jó esetben a szalagkorlát kiszolgálja teljes élettartamát anélkül, hogy valaha szükség lenne rá. Aztán elrozsdál, és leszerelik (vagy nem). Ha viszont nem ilyen szerencsés, és fel kell fognia egy autót, esetleg egy buszt, vagy kamiont, akkor súlyosan megrongálódik, feladatát többet már nem tudja betölteni, cseréje szükségessé válik. És itt kezdődik az érdekes rész.
Egy ideális rendszerben a sérült szakaszt azonnal cserélnék, környezetét azonnal visszaállítanák. Azonban a valóságban ez nem teljesen így van. Több, frekventáltan elkaszált korlátos helyen járok naponta, ezekkel fogok most példálózni. Az egyik ilyen hely a reptér D portájával szemben lévő járda melletti csőkorlátos szakasz. Ez a fajta korlát egy száguldó autónak igazából nem jelent gondot, nem is ilyen céllal települt, inkább a buszmegállótól a zebráig tartó szakaszon gátolja meg a gyalogosok vándorlását a Reptéri úton keresztül. Autót csak akkor tudna lassítani, ha az a telepítés vonala mentén gyűrné el sorra a korlátokat, akkor viszont nem jelent közvetlen veszélyt a gyalogosokra. Na mindegy, januárban jó hosszú szakaszon leteperte egy autó a sort, egy fa tövében ott is volt a kék Suzuki Ignis lökhárítója, meg néhány lámpája darabokban. A korlátokat egész tisztességes időn belül pótolták (2. kép), de félreértés ne essék, ez most nem is panaszkodás. Csak arra emlékeztetett, hogy a biztonsági eszközöket kénytelenek vagyunk szándékosan kiszolgáltatottá tenni. Ha elkaszálja egy autó, másnap pótoljuk. Ha azt is, megint pótoljuk. És a ciklus nem áll meg. Mondjuk ezen a konkrét szakaszon lehet, hogy több értelme volna dupla vonalú szalagkorlátot kihelyezni. Nem csak azért, mert gyorsforgalmi út mellé közvetlenül járdát tenni életveszélyes (ráadásul a zebra utáni 100 méteres szakaszon semmiféle korlát nincs is), hanem mert egy enyhébb koccanás után nem is kéne semmit csinálni a korláttal.
A másik balesetdús szakasz a Gellért téren a Gellért hotel előtti illegális szökőkutat körülfutó két sávos út. A gyorshetes is közlekedik rajta, másik oldalán pedig a 47-49-41-18 villamosmegállója van. Sokáig csak sima csőkorlátok szegélyezték a peront, de mivel azok többször voltak kiütve, mint talpon (de tényleg! Hihetetlen gyakran kivitték azt a sort), így nemrég kihúztak egy szál szalagkorlátot is a csőkorlátok elé (3. kép). A vicces (?) az a dologban, hogy mióta a szalagkorlát ott van, azóta is már félig kiütötték a csőkorlátokat alóla. Az a kanyar egyébként eleve veszélyes forgalomtechnikailag. Igaz, hogy haránt irányú festékbordák is figyelmeztetik az autósokat, hogy éles kanyar jön, lassítsanak, az ég szerelméért, de még a csuklós buszok is akkora lendülettel veszik be az ívet, hogy mindig hátrébb húzódom.
De a Reptéri utat a Gyömrőitől elválasztó szalagkorlát* bizonyos szakaszain a tartóoszlopok például annyira átrozsdáltak már, hogy a korlát tartja az oszlopot, és nem fordítva! Itt jelentkezik az "á, úgysem történik baj" elv. Mivel ritka, nem is vesszük komolyan. Na, de erről már a második részben lesz szó.

*Egyébként ez egy nagyon furcsa forgalomtechnikai megoldás. Egy több km hosszú útszakaszt szalagkorlátok közé szorítani elég merész ötlet, főleg, hogy ráadásul az útszakaszon egy magasságkorlátos aluljáró is van, amely gyakran skalpol meg kamionokat, buszokat. Ha bármiféle forgalmi zavar van (pl a magas jármű még időben rájön, hogy nem fér el), beáll az egész út. Régen a figyelmetlen kamionoknak (ha a reptér felől jöttek) ki kellett tolatnia egészen vissza a reptérig!! Egy nyerges vontatóval el lehet képzelni, ez mennyi ideig tartott. Pár éve azonban megnyitották kis szakaszon a szalagkorlátot az aluljáró előtt, így már mindkét irányból gyorsan elhagyható a gyorsforgalmi baj esetén.

1 megjegyzés:

  1. egyszer volt szerencsém végignézni, hogy szúrják le a szalagkorlátokat tartó oszlopokat - érdemes utánanézni a gépnek

    VálaszTörlés