Ma volt szerencsém egy olyan metrószerelvényen utazni, amely a "fényezése" alapján a bontóból lett visszahívva, de nem ezért írok róla.Ismeretes, hogy tavasz végén megjelentek a metrókon a formára a kocsik belsejéhez szépen illesztett indításjelzők. Akkor még csak élettelen dudorok voltak az ajtók fölött, később viszont bejelentette a BKV, hogy az esélyegyenlőség jegyében vezette be a rendszert (meg gondolom, mert EU-s norma). Kíváncsi voltam, milyen fényük lesz, és amikor először láttam működni a renszert, csalódottan vettem tudomásul, hogy LED-esek. Tudom, egy LED ötezer évig elél nulla áramon, ettől függetlenül szerintem ronda, egy 50-es évek formatervű szovjet metrón semmi keresnivalója. A legfőbb bajom a LED-del, hogy a felizzási ideje kb. nemlétező. Azonnal ég, azonnal elalszik, semmi finom átvezetés, mint egy Cadillac kabrió indexe (ezért nem szeretem az új Volks
wagenek hátsó lámpáit sem). No de mindegy, az esztétikumot ilyen szinten úgyis csak én nézem, az átlag butapesti azt sem tudja, min ül éppen.
Ami miatt mégis írok, az maga a rendszer működési elve. Nem tudom, milyen toldom-foldom módon tudták integrálni ezt a rendszert a metró ósdi áramköreivel, de nem sikerült valami fényesen. Amely kocsikon egyáltalán működik a kocsibelsőt (szó szerint) narancs fénybe borító lámpa, ott is elég szeszélyesen teszi. A mai, roncstelepről előcibált kocsiban például a bemondás előtt villogni kezdett, a bemondás kezdetekor kicsit kihúnyt, aztán ismét villogni kezdett, és végül az ajtó zárása után jóval (kb negyed perc) aludt ki (videó alant). Ez a kocsi önmagában is semmibe teszi az egész rendszer lényegét (ha egész utascsere alatt világít, és még indulás után az alagútban is, minden figyelmeztető erejét elveszti), hát még ha figyelembe vesszük, hogy semelyik két szerelvényen nem működik ugyanúgy, tehát az ember inkább figyelembe sem veszi, mert csak összezavarja.
Biztos más a Mityisi metrók drótozása (ajtóvisszajelzés, stb), mint az Ikarus-oké, midnenesetre azokon meg tudták oldani, hogy egyrészt (ha jól tudom, de javítson ki valaki, ha nem) az indításjelző megs
zólaltatása nélkül nem lehet zárni az ajtókat, másrészt amint mindegyik nyitott ajtó zárt, az indításjelző rögtön elhallgat. Két félév elektrotechnika után sejtem az egyszerű választ: az indításjelzés zárja az ajtózáró parancsot továbbító áramkört is, (amelyet ekkor már csak az ajtózáró kapcsoló szakít) az ajtó zárást visszajelző egység pedig megszakítja az indításjelző tartóáramkörét. Semmi fedélzeti számítógép, minden szigorúan mechanikus. Nem lehetett volna a metrókban is megoldani? Ahány szerelvény, annyi féleképp viselkedik az indításjelző rendszer. És a fénye, az otromba fénye... Nem tudom túltenni magam rajta.
Érdekes mementó még, hogy a kisföldalattit is ellátták indításjelzőkkel, és láttam mindkettőre példát: volt szerelvény, amelybe az orosz metrókon használt tejüveg búrás verziót tették, és volt, amely az Ikarus oldalindexet/Hannoveri villamos indításjelzőt kapta.
wagenek hátsó lámpáit sem). No de mindegy, az esztétikumot ilyen szinten úgyis csak én nézem, az átlag butapesti azt sem tudja, min ül éppen.Ami miatt mégis írok, az maga a rendszer működési elve. Nem tudom, milyen toldom-foldom módon tudták integrálni ezt a rendszert a metró ósdi áramköreivel, de nem sikerült valami fényesen. Amely kocsikon egyáltalán működik a kocsibelsőt (szó szerint) narancs fénybe borító lámpa, ott is elég szeszélyesen teszi. A mai, roncstelepről előcibált kocsiban például a bemondás előtt villogni kezdett, a bemondás kezdetekor kicsit kihúnyt, aztán ismét villogni kezdett, és végül az ajtó zárása után jóval (kb negyed perc) aludt ki (videó alant). Ez a kocsi önmagában is semmibe teszi az egész rendszer lényegét (ha egész utascsere alatt világít, és még indulás után az alagútban is, minden figyelmeztető erejét elveszti), hát még ha figyelembe vesszük, hogy semelyik két szerelvényen nem működik ugyanúgy, tehát az ember inkább figyelembe sem veszi, mert csak összezavarja.
Biztos más a Mityisi metrók drótozása (ajtóvisszajelzés, stb), mint az Ikarus-oké, midnenesetre azokon meg tudták oldani, hogy egyrészt (ha jól tudom, de javítson ki valaki, ha nem) az indításjelző megs
zólaltatása nélkül nem lehet zárni az ajtókat, másrészt amint mindegyik nyitott ajtó zárt, az indításjelző rögtön elhallgat. Két félév elektrotechnika után sejtem az egyszerű választ: az indításjelzés zárja az ajtózáró parancsot továbbító áramkört is, (amelyet ekkor már csak az ajtózáró kapcsoló szakít) az ajtó zárást visszajelző egység pedig megszakítja az indításjelző tartóáramkörét. Semmi fedélzeti számítógép, minden szigorúan mechanikus. Nem lehetett volna a metrókban is megoldani? Ahány szerelvény, annyi féleképp viselkedik az indításjelző rendszer. És a fénye, az otromba fénye... Nem tudom túltenni magam rajta.Érdekes mementó még, hogy a kisföldalattit is ellátták indításjelzőkkel, és láttam mindkettőre példát: volt szerelvény, amelybe az orosz metrókon használt tejüveg búrás verziót tették, és volt, amely az Ikarus oldalindexet/Hannoveri villamos indításjelzőt kapta.
A videót az említett, furán működő indításjelzőről csípőből lőttem (nem akartam hülyének látszani), és nem szoktam ilyet nyilvánossá tenni, de vágatlan is (ezért most nem fogom elővenni a vágóprogit :D).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése