2012. december 27., csütörtök

Kabátszauna

Hülye kis téma, de az ilyen hülye kis témák teszik össze egy napunk általános érzésének nagy részét, szóval foglalkozzunk vele. A központi kérdés a következő: mennyire érdemes felfűteni a közterületeket télen?
Ha vesszük az olyan intézményeket/helyeket, ahol például van ruhatár (könyvtár, Opera, ...), vagy, ahol van lehetőség a kabát felakasztására / letételére (vonat, kávézó, ...), akkor ott elég egyértelmű a válasz: nyugodtan fel lehet fűteni szobahőmérsékletre, 20 fok körülre, hiszen a többség úgyis leveszi a kabátot, mivel hosszabb ideig tartózkodik egyhelyben, aki meg nem, az tudatosan dönt a szaunázás mellett. Aztán vannak az olyan helyek, mint például a metró MSzéll Kálmán téri feslzíni épülete, vagy egy aluljáró: azokon a helyeken mindenki csak átmegy, kevés időt töltenek ott, így azok a kinti hőmérséklettel azonosnak tekintendők. Igaz, a metróaluljárókra már felszivárog a metróállomások fűtéséből, mint az a hajléktalanok előtt is ismeretes.
Az izgalmas kérdés itt a harmadik fajta közterületekre vonatkozik: a plázákra, boltokra, szupermarketekre. E helyeken igen nehéz megmondani, ki mennyi időre jön: van, aki csak beugrik az újságoshoz a Budapest Sun legfrissebb számáért, van, aki viszont órákat tölt el az ideális karácsonyi ajándék keresésével, vagy visszaváltásával. Hogy lehet ilyen sztochasztikus tömegre tervezni? Az is nehezíti a dolgot, hogy ruhatárat ekkora forgalom mellett lehetetlen működtetni, viszont az emberek mozgásban vannak, tehát a fogas sem megoldás. Újabb kihívás az épületgépészet gyönyörűen komplex tudománya számára.
A jelen megoldás szerint mindenki kabátban marad, viszont az épületet is felfűtik (gondolva az ott dolgozókra és a food court-nál étkezőkre). Jobb megoldás, mintha 15 fok lenne, de azért így is kicsit fura, amikor az ember már egy órája aszalódik a kabátjában, de nem tudja azt hová tenni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése