Miért beszélsz nekünk a Facebook-ról?
... Szóval a mai részben az automata jelzőlámpás csomópontok lelkéről, a forgalomirányító berendezésről (FB) lesz szó. Névtelen hősök jeltelen dobozban, igazi (szó szerinti) szürke eminenciások. Biztos vagyok benne, hogy számtalan példány mellett gyalogoltatok már el anélkül, hogy tudtátok volna, mi az. De most már tudjátok: az 1. képen látható összefújt, szürke kis készülék a csomópont(ok) lelke. Természetesen több márka több típusa üzemel a városban, ez itt éppen egy régebbi darab.
És akkor ez mondja meg a lámpáknak, hogy mit mutassanak?
Közvetlenül igen. Közvetve viszont lehet csomópontokat távirányítani (budapest ~1000 lámpás csomópontjából ~700-at) a Szavó Ervin téri kánaánból, illetve csomópontok kommunikálhatnak még egymással is, vagy fogadhatnak utasításokat vasúti biztosító berendezéstől is. A régi készülékek igazi retró relékkel működtek, a megfelelő kapcsolási kombinációkat pedig forrcsúcstáblák állították elő, ami azt jelenti, hogy az áram fizikailag csak arra tudott menni, amerre szabadott neki. A későbbi (mai) gépek már PLC-kkel (programozható logikai vezérlő) és PC kártyákkal irányítanak, logika alapján. Ettől függetlenül (nagy meglepetésemre) ezek is használnak reléket, igaz, kisebbeket és halkabbakat. De itt egy érdekes kísérlet: ha azt akarjátok, hogy mindenki hülyének nézzen, keressétek meg egy tetszőleges csomópontban az FB-t, tapasszátok rá a fületeket, és hallgassátok meg, hogy kattog-e (és ha lehet, nézzétek össze a fázisok váltakozásával, hogy szinkronban van-e (ha nem abban van, akkor vagy egy bombát hallgattok, vagy elromlott a fizika)).
Mi az a fázis?
Na jó, akkor vegyük át a csomóponti irányítás alapjait! Amit az utca embere "piroslámpa" néven ismer, az a jelzőlámpa / jelzőfej. A csomóponton áthaladó sávokat irányoknak nevezzük, az irányítást pedig úgy kell megoldani, hogy egyik irány se ütközzön a másikkal. Ehhez meg kell nézni (tervezéskor), hogy mely irányok konfliktálnak, ezek együttes mozgását ki kell zárni. Ha megvan, hogy ki mehet kivel egyszerre, ezeket az egymást nem bántó irányokat fázisokba soroljuk. Ha számolunk mellé még köztesidőket (két konfliktáló irány zöldje közti idő) és zöldidőket (amennyi ideig zöldje van valamelyik fázisnak), akkor megkapjuk a periódusidőt, ennyi időnként ismétlődik a program (Budapesten a csomópontok jellemzően 60, 90, ritkábban 120 másodperces programokat futtatnak). Egy csomópont több programot váltogathat (és szokott is), erre szükség lehet a forgalom jellegének változása miatt a nap folyamán. Reggel például a városba igyekvő irányoknak kedveznek a lámpák, délután meg a kifelé menőknek.
Minden irányhoz tartozik legalább egy jelző, de jellemzően egy jelzőcsoport. A főjelző mindig (na jó, nem mindig, de az kialakítási hiba, ha nem) a sáv jobb oldalán található, pont, mint a KRESZ táblák. Egy főjelzőhöz tartozhatnak ismétlőjelzők, amelyek ugyanazt mutatják, mint a főjelző, csak megismétlik azt például nagyobban (a hátrébb állóknak), vagy az út fölött (második kép: a mai napig nem tudok felülemelkedni azon, hová tették ezt az ismétlőjelzőt. És először fel sem tűnt :D ), és kiegészítő jelzők is, ez jellemzően a jobbra kanyarodást, vagy a busz továbbhaladását engedélyező lámpa.
Hagyd abba.... kérlek,.... hagyd... abba...
Jól van már, mit csináljak, ez a szakmám, el tudom ragadtatni magam. Na, legközelebb a jelzőfejek felépítéséről mesélek. Könnyű lesz most, hogy már demonstrációs eszköz is rendelkezésemre áll. :3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése