Biztonságos az F2E - állítja a GMF

Nem tudom, hányan emlékeztek még arra a 2011. szeptember 14-i bejegyzésre, melyben arról írtam, (látszólag) milyen kriminális állapotban van az F2E előadó. A dolog azóta is folyamatosan bosszantott, mivel idén különösen sok órám volt oda kiírva. Akárhányszor ott tartózkodtam, és remegett alattam a padló, megfogadtam, hogy amint hazaérek, kinyomozom, ki a felelős az épületek karbantartásáért, és kérdőre vonom. Ezt végül meg is tettem április 24-én, amikor is kiderítettem, hogy a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMF) az illetékes az ügyben. Az (általuk "felindultságot tükrözőnek" nevezett) levélben megfogalmaztam aggályaimat, melyek közt a legsürgetőbb azt kérdőjelezte meg, hogy biztonságos-e egyáltalán az oktatás a teremben. Sokáig semmi nem történt, gondoltam, miért pont most működne a bürokrácia gépezete.

Ma azonban jött a meglepő fordulat: levelet kaptam a műszaki főigazgató-helyettestől, mely szerint az előadótermet statikai vizsgálatnak vetették alá, és nem találtak semmi rendelleneset. A felmérés összefoglalójából a következőek derülnek ki: az ügyemben eljáró tartószerkezeti szakértő és a neki segédkező műszaki ellenőr helyszíni szemlét tartott, melynek alkalmával "[...]felnyittattuk az előadóterem alatti búvótér lebúvó nyílását is." Ott megállapították, hogy az előadóterem padlózata alatt acélgerendás, téglaboltozatos, ún. "poroszüveg" födém található, melynek acélgerendái a Budafoki úttal párhuzamos falakon mestergerendákra fekszenek fel. Ezen gerendák támaszköze 7-8 méter, amely a szokásosnál nagyobb, tengelytávolságuk 1,40 m. A négytámaszú mestergerenda a homlokzati falra, illetve két db. köztes, öntöttvas oszlopra támaszkodik fel. "A poroszüveg födém acélgerendáira az előadóterem nézővonalát megadó másodlagos acélszerkezet támaszkodik, ez tartja a padozatot." A födémet jó állapotban találták, rajta alakváltozásnak nyomát nem fedezték fel, viszont a 86-os busz elhaladásakor ők is tapasztalták a rezgést. Erre magyarázat, hogy az F épületblokk 1902 és 1905 közötti építésekor "[...]csak teherbírásra méretezték a szerkezetet, a használhatósági (alakváltozási, lengési, stb.) szempontok még nem szerepeltek a tartószerkezettel szemben támasztott követelmények közt." Továbbá a tájékoztatóból kiderül, hogy a poroszüveg födémű szerkezeteknél ez szokványos, és például a K épületben is észlelhető jelenség (habár ott sosem találkoztam vele).

A felmérés végül két fő okot nevez meg az érezhető remegésre:

• a szokásosnál nagyobb, 7-8 méteres támaszközt,
• és azt a tényt, hogy a födémek nem egy fix talra, hanem önmagukban is mozgó mestergerendákra támaszkodnak föl.

Végül pedig megállapították, hogy mivel statikai veszély nem áll fenn, a fent vázolt jelenség kényelmi okból való megszűntetésére sem mód, sem szükség nincs, már csak azért is, mert a tünetek személyi megítélése erősen szubjektív.
Meglepődtem, hogy egyáltalán foglalkoztak az üggyel, hát még azon, hogy komolyan is vették. Bár igaz, "hivatalos" titulusommal szignóztam a levelet, remélem, egy mezei bejelentéssel is legalább így foglalkoztak volna, és ez nem csak amolyan BME-figyelő effektus a BKV, és annak figyelője mintájára.

Egy ilyen reakcióval már nem igen van alapom vitába szállni, hiszen korábban is mondtam, nem vagyok sem építő-, sem építészmérnök, mindössze a mérnöki józan eszem tiltakozott hevesen minden ellen, ami akörül a terem körül történik. Szerencsére bejelentésemet is ennek tükrében fogalmaztam meg, hangsúlyoztam, hogy természetesen nem vagyok szakértő, csak mindig igyekszem a biztonság felé tévedni: inkább legyen kivizsgálva fölöslegesen, mintsem baj legyen belőle.