A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pótlás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pótlás. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 13., csütörtök

Megint mozgásba hozták a várost

 Na, most már abba lehet hagyni a bökdösést, sikítozást, téglával dobálózást, a blog ezennel felébred a nyári szünetből (ha más miatt nem, az eső hatására).

Tudom, egyszer már írtam a metrópótlásról, akkor az egésznek a szervezési hátterét veséztem ki. Most inkább a következményekre koncentrálunk kicsit. De előbb a történet: a Budafoki úti villamosmegállóban állva eltettem az esernyőmet a táskámba, mondván, hogy legközelebb majd csak akkor kell, ha leszálltam a reptéri buszról, hiszen addig végig fedett helyeken leszek. Ekkor a sors valószínűleg már három miliméterről röhögött az arcomba, csak még nem tudtam. A Ferenc körúton Corvin negyeden ben nél viszont, amikor mentem le a mozgólépcsőn, és épp leértem, gyanús lehetett volna a szembe áramló tizenhat-tizenhétmillió ember, de nem sok időm maradt önálló gondolkodásra, a hangosbemondó könyörögve kérte a tisztelt utasokat, hogy hagyják el az állomást, mivel azt műszaki okok miatt le kell zárni. Gyors helyszíni szemlével csak egy, a Köki felé tartó vágányon kivilágítatlanul álló metrót szúrtam ki, mint szokatlant. Postafordultával felfelé vettem hát az irányt, "nincs messze a Klinikák, elgyaloglok odáig". Útközben, az Üllői mentén gyalogolva (az esőben, nagy szatyorral a kezemben) a szemem már jobban ráállt a szokatlan dolgok észlelésére, így ekkor már feltűnt a szembe sétáló huszonkét-huszonhárommilliós tömeg. Nem volt agysebészet ebből megállapítani, hogy a Klinikák is le van zárva. Bár gondolhattam volna, hisz a Nagyvárad tér után van csak forduló. tehát ha a Ferenc k Corvin negyed érintett, a Nagyvárad-Deák szakasz biztosan kiesik. 
Így is történt, a Klinikákra érve az állomás bezárt üvegajtaján már némi infó is volt. Az előbb említett szakaszon nem közlekedik a metró, pótlás emitt, meg amott. Na nem, frissen szerveződő pótlásra nem várunk (habár sokan ezt tették, 1. kép), megyünk tovább a Nagyváradra. Mentünk, mendegéltünk, esernyőnk az út felé irányítottuk, mert esőben mindig vannak nyomvájúk, pocsolyák, na meg hülyegyerekek. Megérkezve a Nagyváradra hatalmas örömömre közölték, hogy a metró ismét teljes szakaszán jár. Kicsit Bad luck brian-nak éreztem magam. De jött mégegy apróbb meglepetés: a metró az ellenkező irányból futott be a peronra (2. kép), majd mindneki leszállt róla. Utána néma csend, a fejemben meg harsog a gondolat: eddig ingavonati rendben közlekedett? Nem, eddig nem is közlekedett. Na mindegy, csak nem halad tovább rossz irányba. De megint félbe lett szakítva önálló gondolkodásom: "Aki a Köki felé akar menni, szálljon fel, a Köki felé fogok továbbmenni". Hát jó.
Szóval egy metróüzemzavar következményei. A robotikusan önjáró "csorda" (csordaszellemet hordozó közösség) átalakul tudatos csordává: figyeli a többieket, ki merre megy, ki mennyire hőbörög. Aztán (ha nem rutinos pesti róka) arra megy, mint a többiek. Viszont meglepően rugalmas (még akkor is, ha ezt hangosan méltatlankodva teszi). "Le van zárva? B terv azonnali beiktatása."
Na meg aztán megint eszembe jutott a tömegek folyadék-dinamika szerinti vizsgálata. Bezárom az állomásajtót, ott feltolul a közeg (emberek álldogálnak), a többlet meg kifolyik a többi nyíláson (felmennek a felszínre). De még ennél is érdekesebb lehet az információáramlás. A metró üzemét megzavaró esemény híre eljut az állomási ügyeleteshez, aki továbbítja azt a forgalmi diszpécsernek. Ő elrendeli az intézkedést, és értesíti a forgalmizavar-elhárítást (mert, hogy így kell helyesen írni, nem úgy, ahogy a BKK felmatricázott vagy félszáz Roomstert), továbbá a pótlásban részt vevő buszgarázsokat. Elindulnak a Roomster-ek és a buszok (a garázstartalék sofőrökkel). Mindeközben az állomási ügyeleten beindulnak a nyomtatók / előkerülnek az előre, különböző forgatókönyvekre legyártott táblák, és mennek ki az ajtóra. Közben mozgósítják a hadsereget is (vagy lehet, hogy csak véletlen járt arra egy honvédségi teherautó, amíg az Üllőin gyalogoltam :D ). Az utasok / közlekedési hírportálok közti információterjedés mégérdekesebb: gráfelmélet, kisvilág-hálózat, stb, stb. Aztán mire kiér az első pótlóbusz, újból megnyitják a metrót. És az a vicces / szomorú, hogy nincs más választásuk. Valószínűleg nem tudják, meddig fog tartani a zavar, de még, ha rövid ideig is, hivatalosan nem lehet alternatíva nélkül megszűntetni egy szolgáltatást, amelyért milliók fizetnek. Hivatalosan...

2011. május 15., vasárnap

BKV: fejreállítjuk a várost

"Tájékoztatjuk tisztelt utasainkat, hogy a kettes metró a Deák tér és a Déli pályaudvar közt műszaki okok miatt nem közlekedik". Ezzel az egy mondattal húzták keresztül minden számításom ma reggel, de ne szaladjunk ennyire előre. Ma túrázni voltam. A túrás reggelekről azt kell tudni, hogy a közlekedés nagy előszeretettel dönt úgy, hogy ezeken a reggeleken szúr ki velem. Vonat kimarad, vonat késik, vonat áll a nyílt pályán, busz késik útépítés miatt, stb. Ma reggel rendben, időre jött a szép új Flirt szinte üresen, hangtalanul siklott a Nyugatiig. Ott átszálltam a kék metróra, és bármiféle komplikáció nélkül visszamentem a Deákra, hogy onnan a piros testvérével juttak a végcélomhoz: a Batyira.
Ekkor mondták be a már fentebb említett szöveget. Lenn a peronon álldogáló látmellényes forgalmisoktól hallottam, ahogy másnak magyarázzák, hogy a 9-es busz megállójából megy a pótlás. Felérve a felszínre lövésem sem volt, az hol van, így elindultam a legközelebbi út irányába. Akkor láttam, hogy jó helyen járok, amikor megláttam két zavarelhárítós Roomster-t, és 4 csuklósbuszt egymás mögött. Elöl egy szóló busz állt, annak, és a mögötte álló csuklósnak volt nyitva az ajtaja (első kép). Balga módon gondoltam, hogy mivel egy szóló, és egy csuklós töredékét sem teszi ki egy metrószerelvény kapacitásának, ezek egyszerre indulnak, és egy felé mennek, így felszálltam a csuklósra. Amikor indulás után azt mondta a sofőr, hogy az első megálló a Déli lesz, gondoltam, csak tévedett. Aztán amikor valóban a Délinél álltunk meg, azon kezdtem gondolkodni, miért nem sorrendben megyünk. Aztán amikor következőnek a Moszkván megállt, és azt mondta, végállomás, azon kezdtem gondolkodni, vajon az édesanyja egészsége hogy szolgálhat. Kiderült, hogy a gyorsított pótlóra szálltam, amely csak ezen a két helyen áll meg. Kérdem én: ha (eddig általam sosem hallott módon) előrukkoltak egy ilyen furfangos pótlási szolgáltatással, mi a jó fenéért nem tájékoztatják róla az utasokat? Egy sorstársam, aki szintén a Batyira igyekezett volna, kérdőre vonta a sofőrt, de nem sok szimpátiát kapott. Elmondása szerint ő direkt meg is kérdezte felszálláskor, hogy a Batthyány-t érinti-e a busz, és jóváhagyó választ kapott. Már éppen kezdett volna tetszeni, ahogy a BKV a helyzetre gyorsan reagálva akciócsoportot vezényel a helyszínre, és intézi a pótlást, éppen kezdtem volna vizsgálni egy ilyen szituációt a közlekedésmérnök szemével, amikor visszarántott a valóság: az utastájékoztatás a gyengéknek való. Fogtam tehát, és lesétáltam a Batyira.
Hazafelé menet sem hagytak unatkozni: a Köki Terminál építése miatt (melyről szintén fogok helyzetjelentést írni) május 7-étől egész június közepéig hétvégente a Köki és a Határ út közt ingavonat jár. Viccesen oldották meg a hatékonyságot: az ingavonat mindkét vezérlőkocsijában van egy sofőr-segédvezető páros, (így megspórolva az állomási átrohangálást), akik a Köki és a Határ út közt kötélhúzást játszanak a metróval, döntetlen eredménnyel. El kell ismerni: a kékmetró változásainál az utastájékoztatás legalább tisztességes (korábban is, amikor ilyen volt, és most is). Végül egy személyes megjegyzés (hisz egy személyes blogon ilyenből úgyis kevés van): nem tudom, miért pont ez a parasztbácsi lett a BKV mascott...