Hello BKK: 10. nap

Reggel kijavítottam az Igló utca forgalombiztonsági javaslatát a főnök módosításainak megfelelően, és miután jóváhagyta, Gabival iktattuk, és leadtuk a divízióvezetőnek. És végtelenül furcsa volt látni egy (végülis) hivatalos iratot, amelynek a tetején ott díszeleg a nevem, mint ügyvivő, BKK-s pecsét, és amelyre több osztályvezető aláírása is rákerül. Meg persze amelynek hatására valahol egy táblagyárban egy munkát (remélhetőleg) elkészít egy táblát, egy brigád pedig kiviszi, és fölszereli. És mindezt azért, mert én úgy írtam elő. Könnyű lenne elszállni az ilyesféle hatalomtól is. :D

Később kimentünk Lacival a Tartsay csomópontba utóellenőrzésre, megnézni, hogyan érvényesítették a múlt héten kért módosításokat. Nem volt tökéletes, van még javítani való. Ebéd után befejeztem a baleseti adatok térképre rögzítését, és megmutattam a főnöknek a kedvenc jelzőlámpámat, amelyre nagyjából 37 másodperc alatt javasolt megoldást, amely - hazafelé leellenőriztem - valóban működik is. Szóval majd levélben tájékoztatjuk arról azt, akit kell. És már olvasói megkeresésem is volt, azt az ügyet is betettem a foglalkozandó ügyek mappájába. Szóval munka, az van, csak még mindig nem áll rendelkezésemre minden eszköz, hogy ezeket hatékonyan tudjam intézni.

Ami az irodát illeti: kaptam egy kukát! Éjszaka arra járhatott a kukamanó, mert azt vettem észre, hogy az én asztalom alatt is van egy, és nem hiányzik egyik szomszédostól sem. Szóval már szinte teljesen magaménak érzem a kis vackom. És még a gép háttérképét is saját képre cseréltem.

Ja, és még egy tanulság: ezek szerint péntekenként csak kb 2-ig szokás dolgozni, mivel fél háromkor nagyjából mindenki elpucolt. Hát engem sem kellett sokáig győzködni.

Hello BKK: 8. nap

Ma reggel egy meg nem nevezett helyen kezdtünk testületileg (szakterületileg). Adatgyűjtési napot tartottunk, baleseti esetek adatait gyűjtöttük, hogy azt később térképen, kronologikusan ábrázolhassuk (ez lenne a szakterület legfontosabb tevénekysége, a balesetiok-kutatás). A munka viszonylag monoton volt, 46 baleseti esetet vettem nyilvántartásba (az oldschool módszerrel: papírra, tollal), utána viszont cserben kellett hagynom a többieket, mert 12:45-kor indulnom kellett a KKD-val helyszíni bejárásra (mely körútnak része volt az örökbe fogadott, problémás csomópontom is). Céges kocsival mentünk, szóval a szemem jópár brill értékével csillogott. Velünk tartott egy BKK Közutas munkatárs a Szabó Ervin térről, aki nagy szakértelemmel rendelkezik az UME (Útügyi Műszaki Előírás) terén. Elég sokat tanultam tőle. Az Igló utcával zárult a bejárások sorozata, ahol legalább egy órát elidőztünk. Készítettem további képeket (az előző alkalommal elmulasztott részletekről, illetve a nem elég részletesen felmért helyekről jobbakat). Sok olyan dologról is megtudtam, hogy már a KKD is kérvényezte, amit én magamtól kifogásoltam, illetve más tekintetben is módosult az állás, szóval a holnap nagyjából teljesen újraírom a forgalombiztonsági javaslatomat. Továbbá egyeztetni kell még a kivitelezővel a csomópont távlati terveit illetően.

Úgy hangzik, mintha már elég mély vízben úszkálnék? Hát, igen. Ezek nem tipikus gyakornoki feladatok. De sikerült beleültetnem magam egy olyan hónapok óta húzódó ügybe, amelybe már több szakembernek beletört a bicskája. Nem is én fogom megváltani a világot, az én feladatom, hogy biztonságossá tegyem a jelen állapotot. Egyébként a bejárás során egy teljesen önálló ötletemet sikerült keresztül vinni, illetve két másik felvetésemre találtunk közösen megoldást. Még mindig jó érzés, hogy ér valamit a szavam a "nagyok" közt.

Hello BKK: 7. nap

Rögtön, mikor beértem reggel, Laci azzal fogadott, hogy kettőkor megyünk helyszíni bejárásra Kőbányára egy építendő középsziget ügyében. Ezt már szeretem! Inkább állok az út mellett, mint ülök az asztal mögött. 

Mivel már email címem is van, én is részesülök minden jóból, ami az osztályon belüli kommunikációban zajlik, így például végre én is elolvashattam az előző napi fődiszpécseri jelentést. Amely nem más, mint a BKV-s, illetve budapesti közúti események rövid válogatása, járműkiadási statisztikák, stb. Utána ebédig nem igen tudtam előremozdulni egyik ügyemmel sem, így jobb híjján régi forgalombiztonsági javaslatokat böngésztem a közös szerveren, hogy addig is tanuljak belőlük.

Ebédre megint kiültünk a Kerékhez (Erzsébet téri óriáskerék) ifjú kollégámmal, és figyeltük, milyen ötletes módon van átadva a forgómozgás a kerékszerkezetre. Illetve felvetettem, mi lenne, ha volna egy Forgalomveszélyességi osztály, amely gonosz ikertestvérünkként folyton ellenünk dolgozna. Aztán Lóci vizionálta, ahogy 58-as villáskulccsal a hónunk alatt, gonosz mosollyal kocogunk el az óriáskeréktől, ahol előzőleg meglazítottunk több csavart. :D

Ebéd után útnak indultunk Lacival, és a KKD egy munkatársával a korábban említett helyszínre. Fél óra villamosozás után oda is értünk, ahol csatlakozott még egy önkormányzati munkatárs, a tervező két mérnöke, illetve még ketten a BKK Közúttól. Gyorsan megvitattuk, hogy két lehetőség van a középsziget kialakítására, majd mindenki ment, amerre látott. Én visszamentem az irodába, mert bár 4-re értem vissza, találkozóm volt 5-kor a Keréknél, szóval addig is kellett lennem valahol.

Később egyébként a Margitszigeti Szabadtéri Színpad átadójára látogattam ki, és a frissen átadott zenélő szökőkutat is megnéztük. Jó nap volt.

Hello BKK: 6. nap

Reggel leszaladtam az IT-re, és rákérdeztem, mi van az ügyemmel, mire ők megnyugtattak, hogy amint beér az accountokkal foglalkozó kolléga, megcsinálják a felhasználói fiókom. Utána még egyszer utoljára átnéztem az eddig megállapítottakat a problémás csomópontommal kapcsolatban, majd egy sajátos jelöléstechnikai ötlettel lementem a KKD (Közúti Közlekedési Divízió, ők a nagy forgalomtechnikusok) egyik nagy szaki mérnökéhez, hogy mondja meg, jó-e, amit megálmodtam. Azt mondta, hogy nem, de igen hasonló dolgot el lehet érni egyébként létező rajztechnikai elemekkel, szóval végülis sikernek könyveltem el. Mellesleg odahozta a csomópontért felelős illetékest is, akivel megegyeztünk, hogy helyszíni bejárást tartunk holnap (céges kocsival! *.*). Illetve kinyomtatott nekem egy tárgyalási jegyzőkönyvet, amelyből megtudtam néhány dolgot az üggyel kapcsolatban, és jól is jött, mivel a bírálatot több ponton is megváltoztatta. Aztán a főnök elé tártam az észrevételeim, majd egy jó fél órás diskurzusba merültünk a lehetséges megoldásokat illetően (igazi szakmai eszmecsere volt, még mindig gyönyörködtet az ilyesmi :"). Miután megbeszéltünk mindent, befutott az IT egyik munkatársa, és örömmel újságolta, hogy kész a fiókom. Felállítottuk pár perc alatt a gépem, céges email címet is kaptam, és már tudtam is dolgozni (volna, ha hozzáférést is adtak volna az alosztály közös szerveréhez. Szóval azt még el kell intézni, de legalább internet meg Word volt már). Legépeltem életem első forgalombiztonsági javaslatát (adott hely/helyzet forgalombiztonsági felülvizsgálata, minden kritika leírva, képekkel illusztrálva, megoldási javaslatokkal kísérve). 4 oldal lett, ha jól emlékszem, csomószor átgondoltam még, aztán odaadtam a főnöknek korrekcióra. De a bejárásig eleve nem lehet még megírni a véglegeset. 

Az ebédet fiatal kollégámmal költöttük el az Erzsébet téren, az óriáskerék szabályozástechnikáját taglalva. Nem jutottunk konszenzusra, mindenesetre biztosan érdekes, hogyan oldják meg a kabinkörök számlálását. Illetve az is csak ma tűnt fel, hogy a forgás gumiabroncsos kontaktusú dörzskerékkel van átadva a kerékre a merevítő háromszögkeret egyik (meg lehet, hogy a másik) szárán (is).

Később telefonált a területi illetékes a KKD-ról, hogy a bejárást áttennék szerdára, pont akkorra, amikor az alosztállyal közös adatgyűjtésre vagyunk hivatalosak egy külső helyszínre. Szóval úgy egyeztem meg az illetékessel, hogy megyek velük bejárni, és a jövő heti (következő) adatgyűjtésre megyek el, de fiatal kolléganőm szerint ennek a főnök nem fog örülni. Szóval majd megbeszélem vele, melyik verzió legyen.